"Üres vászon" alkotói csoport zárókiállítása

Hogy félünk-e még az üres vásznaktól? Már nem! Sőt olyannyira nem, hogy egy kiállítás keretében meg is mutatjuk nektek alkotásainkat. Várunk minden érdeklődőt szeretettel a kiállításmegnyitóra.

A kiállítás előzményei:

Az üres vászontól való félelem (az élet bármely területén) valós.
Gyakran félünk megtenni az első lépést. A jó hír az, hogy az első lépés után könnyebbé válik. Az üres vászon szindróma az élet minden területén jelentkezhet: munka, kapcsolatok, projektek, írás, és igen, legszemléletesebben alkotás közben.
Nincs ijesztőbb alkotás közben, mint egy üres oldallal vagy vászonnal való szembenézés. Halogatom az első lépést, hogy ne hagyjak nyomot ezen a gyönyörű, foltmentes fehér téglalapon. Elkezd kalandozni az agyam… mi van, ha rosszul csinálom? Mi van, ha rossz irányba indulok el? Mi van, ha rossz színt használok? Mit fognak gondolni mások? Mi van, ha nem vagyok megfelelő hangulatban?
A kreativitás az a képesség, hogy valami újat találjunk ki, az inspiráció pedig egy spontán ötlet, amely lehetővé teszi számunkra, hogy elkezdjünk az alkotást.
A 10 alkalmas csoport alatt minden alkalommal vászonra fogunk alkotni. Igen, mi! Megtanulunk túllépni az üres vászon szindrómán, megtanulunk nem félni az ürességtől, hanem lehetőségként tekinteni rá.
A csoportba olyanok jelentkezését várom, akiknek nincs képzőművészeti előképzettsége, de szeretnének megtanulni szabadon alkotni a saját ötleteik, személyiségük szerint. Fontos tudni, hogy a festésterápia nem egy festőgyakorlat. Nem az a cél, hogy egyre szebben fessünk. A hangsúly az alkotás folyamatán van. A csoport alatt nem műalkotásokat tanulunk meg lemásolni és a végére nem válik majd belőlünk profi festő, de megtapasztaljuk, hogy festeni szabad, mindenkinek!